A képzeletbeli vidéki házamban hatalmas könyvtáram van, meghitt olvasósarokkal, és halk neszezéssel záródó rejtekajtókkal, melyeken át elillanhatok, ha illetéktelenek törnének rám. De, ami még ennél is fontosabb, a polcokon egymás mellett sorakoznak a kedvenc könyveim. Az Olvasónapló bejegyzéseiben ezekről olvashatsz. Nincs rangsor, nincs valaha volt legnagyobb, nincs az öt, négy, három, kettő, egy legzseniálisabb, és a szép kéz a kézben jár a szórakoztatóval. Naná, ez csak természetes.
A vadon szava
A vadon szava meglehetősen rövid regény. Éppen ezért bámulatos, mennyi izgalmas, lelket és agyat átmozgató gondolatot rak jól megmunkált halomba társadalmi változásokat indító emberi motivációkról, ennek következményeiről, az erkölcsi érzék
Büszkeség és balítélet
Hitvány, jobb esetben gyarló férfiak, ostoba, jobb esetben tapasztalatlan nők botorkálnak bálról bálra, hogy teljen az idő, míg összejön az igazán jó parti. Közülük alig akad néhány, aki képes megőrizni
Éljenek a naivák!
Miért erős, aki gyenge? Előfordul, hogy megvezetnek minket. Jobb esetben a véletlenek összjátékaként, rosszabb esetben gonoszságból. Akár így, akár úgy, kellemetlen érzés, főleg, ha utána önmagunkat okoljuk a történtekért.– Persze,
Miért olvass Wodehouse-t?
Mert imád állatokat szerepeltetni, az állatokat pedig szeretjük: „A kutya időközben eltűnt. Semmi kétség, olyan kutya volt, amelynek mindenféle dolgokra kiterjed az érdeklődése, és mindegyiknek csupán bizonyos mennyiségű figyelmet szentelhetett.
Miért olvass Krúdyt?
Mert mindig előkerül egy vendéglátós, akinek be nem áll a szája: Rendes porciómat már megittam – szólt a kék szemű, szőke, széles vállú vendéglős, mintha egy német lugasból lépne elő.
Miért olvass Arthur Conan Doyle-t?
Mert a másik ember iránti érdeklődés különös megnyilvánulásának lehetsz tanúja: „Maga engem nagyon érdekel, Mr. Holmes! Nem reméltem, hogy valaha is szembekerülök egy ilyen gyönyörű hosszú fejjel, ilyen fejlett domborzatokkal!