Kazinczi Anikó, Kristálykert – második részlet

– Ó! – suttogta a nő. – Maga talán épp attól a társaságtól ilyen.
Hangjában gúny, kíváncsiság és együttérzés keveredett kusza összevisszaságban, lehetetlen volt eldönteni, melyik hangsúlyosabb. Kálmán zavartan találgatott, ide-oda hintázva kellemes és bántó érzések között aszerint, hogy épp melyiket tartotta lehetségesnek. Végül a gúny mellett kötött ki. Egy pillanat alatt elsápadt a gondolattól, hogy hibát találtak benne, mégis magabiztosan, fölényesen kérdezett vissza:
– Milyen?