Barion Pixel
  • Kristálykert

    Nehéz kikutatni, mi rejlik az emberi szívben.
  • Kristálykert

    Mennyi öröm, mennyi bánat, mennyi remény, bűntudat vagy önvád.

A történetek nagy része mégis erről szól:

vizsgálgatni, méricskélni, meglesni és tetten érni az emberi szív titkait

A Kristálykert is erre hajt

Mi másra, ugye, hisz ez a cél történetmesélőnek olyan, mint szépségkirálynőnek a világbéke. A Kristálykert egy romantikus regény, amit EPUB és MOBI formátumban megvásárolhatsz a webáruházban. Bővebb információkat, részleteket lefelé görgetve olvashatsz. Kattints a Több információra feliratú gombra, és a webáruházba jutsz.

A történetről

nagy vonalakban

Kazinczi Anikó, Kristálykert – részlet

Vasvári Kálmán a legkifogástalanabb megjelenésű férfiak közé tartozott. Ezt senki nem vitatta. Harmincas évei közepén járt, és egy szépen fejlődő építész iroda társtulajdonosaként dolgozott. Családja nem volt, most éppen barátnője sem.
Nem talált még nőt, aki mellett ne unatkozott volna, de ezt leszámítva egészen jófajta életet élt. A karrierje magasan ívelt felfelé, jó érzéssel nézhetett tükörbe, és még mindig szintidőn belül futotta a maratont – még így is, család és barátnő nélkül is, minden oka megvolt rá, hogy elégedett…

Kazinczi Anikó, Kristálykert – második részlet

– Ó! – suttogta a nő. – Maga talán épp attól a társaságtól ilyen.
Hangjában gúny, kíváncsiság és együttérzés keveredett kusza összevisszaságban, lehetetlen volt eldönteni, melyik hangsúlyosabb. Kálmán zavartan találgatott, ide-oda hintázva kellemes és bántó érzések között aszerint, hogy épp melyiket tartotta lehetségesnek. Végül a gúny mellett kötött ki. Egy pillanat alatt elsápadt a gondolattól, hogy hibát találtak benne, mégis magabiztosan, fölényesen kérdezett vissza:
– Milyen?

Kazinczi Anikó, Kristálykert – harmadik részlet

– Anya, sosem vágytál arra, hogy legyen egy saját, önálló életed? – kérdezte hirtelen.
– Édesem, az életem mindig saját volt és önálló. Úgy értem, van férjem, lakásom, három csodálatos gyermekem, kell ennél több?
– De nem akartál soha egyedül dolgozni? Vagy valami olyan dolgot csinálni, amihez rajtad kívül senki sem ért a családban?
– Nem szívem. Én szeretem az építészetet, de sajnos, sosem voltam elég tehetséges. Viszont, nagyanyádnak hála, részese lehetek valaminek, ami igazán különleges. Tudom,…

Kazinczi Anikó, Kristálykert – negyedik részlet

Ifj. Kalmárné irigyelte ezért, mert ő nem volt jó alvó. Pedig mi mindent kipróbált már! Nyugtatókat, altatókat, gyanús ízű, erős főzeteket! Csak egyik sem használt. Valami megmagyarázhatatlan, megnevezhetetlen izgalom vett rajta erőt éjjelenként és okozott neki heves szívdobogást. Hogy ez jó érzés volt vagy rossz, maga sem tudta eldönteni, de másnap kimerülten, mogorván ébredt, készen arra, hogy széttépje, aki az útjába kerül.

A történet úgy kezdődik, hogy megjelenik a színen egy rátermett, karrierista hím, aki élete legnagyobb dobására készül, és esze ágában sincs szerelembe esni, hiszen minden nőre ráun egyszer, de a siker az egészen más, a sikert élvezi... Majd felbukkan egy öntörvényű nő, aki gyűlöli a rátermett, karrierista hímeket, ezért zavart kelt és figyelmet terel, miközben arra fogja biztatni őt, hogy gondolja át, amit gondol, mert szerinte nem jó ez így. Aztán előkerül az öntörvényű nő családja is, sok-sok titokkal és ki nem mondott fájdalommal. Élükön egy különös, sikeres idős hölggyel, aki mindannyiuk életére hatással van, illetve lesz, és ha elég bátor ahhoz, hogy felvállalja a múltját, a végén minden rossz jóra fordul és az összes konfliktus elsimul.

Hősök és hősnők

avagy kikkel is múlatnád az időd

Az örök kívülállók mind tudják, hogy egyszer eljön a nap, amikor összetalálkoznak várva várt fajtársukkal. Kálmán számára eljött ez a nap: előtte ült ez a különös nő, bár fogalma sem volt, mit kezdhetne vele. A hűvös nyugalom csak ezt a zavarodottságot leplezte.

Vasvári Kálmán, A Kristálykert férfi főszereplője

– Nos – szólalt meg Annamária magabiztos mosollyal -, talán az a baj, hogy sosem érdekelt az élet rendje. Azt teszem, amit akarok, akkor, amikor akarom, és nem érdekel hová sorolnak. Ebben meg te lehetsz az én vendégem: számíts oda, ahová kedved tartja!

Vágh-Kalmár Annamária, a Kristálykert női főszereplője

– Végig azt gondoltam, ő lesz az én legnagyszerűbb teremtményem. – És nem lett az? – Annamária nagyszerű teremtmény a maga nemében, csak nem az enyém. – Hát ez itt a gond! – Igen, ez jelentős gond! Micsoda bolond ötlet, egy ember, aki megteremti önmagát!

Ifj. Kalmár Jánosné, Annamária nagyanyja

– Remélem, csak barátok és nem járnak – sóhajtott fel Bernát. Elérzékenyülten Kálmánra pillantott és aggodalmas hangon folytatta: – Sokat ronthat az esélyeiden, mert lássuk be, lazább nálad, és tapasztalataim alapján ezt a fajta lazaságot igencsak kedvelik a nők.

Kelen Bernát, Vasvári Kálmán legjobb barátja

– Néhány éve még két kézzel kaptál volna utána – felelte Dorottya. – Az akkor volt. Azóta felnőttem. Most már nem szédít meg egy ilyen. – Naná, hogy nem! De akkor miért is kutakodsz utána? – Csak szeretném megtudni, kivel állok szemben. – Az előrelátás fontos – bólintott Dorottya. És ő? Ő már tudja, kivel áll szemben?

Dorottya, Vágh-Kalmár Annamária legjobb barátnője

Arcvonásai erős, céltudatos embert sejttettek, modora kedvességet, ennek elegye pedig izgalmas volt. Emma már rég elment, de ő még mindig a férfit bámulta. Zoltán várt egy darabig, majd óvatosan megköszörülte a torkát. Annamária feleszmélt, és zavartan átnézett a szoba másik végébe.

Kondor Zoltán, a harmadik férfi

– Anna nem bolond! – kiáltott fel Annamária. A két férfi elképedve nézett rá, ezért hozzátette: – Mármint szerintem nem bolond. Az én történetemben csak nagylelkűen lemondott a saját céljairól a család kedvéért. Kálmán elmosolyodott. – Miért tenne ilyet egy tehetséges ember? – kérdezte. – Szeretetből – felelte Annamária.

Vágh-Kalmár Anna, Annamária édesanyja

A kép vidéken készült, és Annamária nem talált benne semmi különöset, a nagyi volt rajta Mikola professzorral és a papival. A hátoldalán felirat a professzor kusza betűivel: A három ifjú titán a Kristálykertnél.

A titokzatos és rejtegetett Kristálykert

– Borzasztóan bolond emberek vagytok mindketten, úgyhogy minden bizonnyal boldoggá fogjátok tenni egymást, és mivel mindenki másnak csak fejfájást okoznátok, legjobb lesz, ha lefoglaljátok egymást egy életre.

A borzasztóan bolond emberek sorsa ifj. Kalmárné szerint

– Tudod, én a feleségem nélkül egy lúzer voltam, és a feleségem nélkülem szintén lúzer volt, de aztán összejöttünk, és belőlem király lett, belőle meg királynő.
Kálmán elnevette magát, ennyire egyszerű leírását még senkitől sem hallotta a szerelemnek.

Tesó az igaz szerelemről szólva

Helyek és helyszínek

mert a történetek hősei is laknak valahol...

A Kalmár ház

Szép, nagy ház állt a dombtetőn. Lenyűgöző látványt nyújtott. Még a környező házak is olyan félszegen álldogáltak alatta tisztes távolban, mintha élettelen voltuk ellenére is tudnák, hozzá képest hol a helyük. Egyszerű, szigorú, letisztult stílusban épült, szimmetrikus volt, szögletes és fenemód elegáns.

Annamária üzlete

Öt éve nyitottak, de még mindig büszkeséggel töltötte el, hogy bele mert vágni. Bizsergető érzés, ha hatalommal bírunk a saját sorsunk felett, még bizsergetőbb, ha szenvedéllyel végezzük a munkánk. Szerette az üzletet minden részletében. A lámpákat, a képeket a falon, még a csikorgó bejárati ajtót is, ami egy ponton mindig akadt.

Kalmár nagyi és a hegyen lévő pad

Nappal még felmelegedett az idő, de a korai órákban friss, csípős szél fújt. Mindig is szerette a friss, csípős, még épphogy nem zord időt. A házzal szemben álló hegyre igyekezett, mert a hegy tetején volt egy pad, és onnan szemlélve egészen békésnek, sőt hívogatónak tűnt felbolydult otthona.

Valahol a történetben…

A keskeny, poros földút mellett, amin éppen sétálgatott, hatalmas mező terült el. A szélein olyan magasra nyúlt a cickafark, hogy tányérkáit végigsimíthatta a tenyereivel. A séta végre kezdett élvezetessé válni, amikor észrevette, hogy tőle nem is olyan messzire néhány ló poroszkál gazdátlanul.

Amikor utazás hangulata van mindennek

Elcsendesült, és ismét a kert felé fordult. A dús, zöld gyepen még csillogott a harmat, a nap aranyos sugarai ingerlően betűztek a kis üvegablakocskákon, és odakint enyhe szellő hintáztatta vidáman a hajnalkák folyondárjait.

És valahol messze

A meredek lejtőt gyéren világított, kusza utcácskák szelték át keresztbe, hosszába, szeszélyesen kanyarogva a völgy felé. Annamáriát lenyűgözte a látvány. Szóhoz sem jutott, csak ámult és bámult. Nem sokáig nézelődhetett, mert a kocsi ismét elindult, és haladtak feljebb, egyre feljebb.

valamint néhány finomság a végére

mert a regényhősöknek is enniük kell néha

Bor, csülök és koleszterin, koleszterin, koleszterin

És nem csak a bort szereti – vette át a szót Kálmán -, semmi olyat nem eszik, amiben nincs halálos adagnyi koleszterin, oldalas, csülök vagy marhapörkölt. Szerintem jól kijönnétek egymással.

Annamária és a csirkés fazon

Ez nem lepte meg. Már elsőre is inkább csirkés fazonnak tűnt, száraznak, könnyűnek és sótlannak. Ő szerette az egyszerű ételeket. Ezzel gyakran keltett felháborodást, de jobban szerette, ha az ízlését rusztikusnak tartják, nem pedig igénytelennek.

Vasvári Kálmán és a citromtorta

Sértett düh öntötte el, arra gondolt, hogy a citromtorta és az önbecsülése után most épp az iroda életének egyik legfontosabb eseményét lopja el. És azután? Vajon mi jöhet még azután?

További információkat az Üzlet oldalán találsz.

Kattints a Megyek a boltba gombra!